Alapítónk, Szentmártoni Béla (1931–1988)

Szentmártoni Béla 1931. február 6-án született Hencsén. Már kora ifjúságától kezdve érdekelte a csillagászat. Még középiskolás korában elolvasta a Stella Almanach, a Stella folyóirat és a Csillagászati Lapok teljes sorozatát.

1956 elején egy vállalati tanfolyam révén Pestre került. Ebben az időben főleg a távcsőoptikák érdekelték. Budapesten Kulin Györgytől személyesen tanulhatta meg a távcsőtükör készítés módját. Sokszor záróráig csiszolt az Uránia Csillagvizsgálóban, kézzel és géppel egyaránt. Hazatérve folytatta a tükörkészítést. A fényerős távcsövek házi készítésével ő próbálkozott meg először Magyarországon. A Föld és Égben 1967-ben megjelent ismertetés hatására nagyon sokan kérték meg fényerős tükör készítésére. Az országban kb. 100 tükör lehet szétszórva, amelyet Szentmártoni Béla készített.

Közben fejlesztette csillagászati ismereteit is. Gazdag könyvtárat gyűjtött össze, amely kiváló tárháza volt az amatőrcsillagász szakirodalomnak. Angolul még a gimnáziumban tanult meg, de szótárral német, orosz és francia nyelvű csillagászati szövegeket is le tudott fordítani. 1955-től kezdve rendszeresen figyelemmel kísérte a Sky and Telescope cikkeit. Levelezni kezdett R.E. Cox-szal, a távcsőkészítési rovat akkori vezetőjével. Ennek eredményeként a lap 1967 augusztusi számában megjelent egy kis írása és fényképe a 15 cm-es RFT-jével. Ennek egyenes következménye volt a kapcsolatfelvétel a Webb Society-vel, az ALPO-val és más külföldi szervezetekkel. Ennek eredményeként aztán a Sky and Telescope Deep Sky Wonders rovata 1979 augusztusában albireós megfigyeléseket közölt, a Webb Society diffúzköd megfigyelési kézikönyvében szintén szerepelnek albireósok megfigyelései. Az angol BAA pedig 1986-ban kiadta a Szentmártoni Béla által összeállított AAK Mély-ég objektum katalógust. David Allen csillagász külön az Albireo számára írt éveken át egy cikksorozatot nagy távcsövekkel végzett megfigyeléseiről. J.A. Mattei, az AAVSO igazgatónője magyarországi látogatásakor pedig személyes találkozót kért Bélától.

A 60-as évek végén kezdték el ösztönzésére a kaposvári amatőrök a mély-ég objektumok megfigyelését. Az összegyűjtött leírásokat Béla legépelte, s a Lyra címet adta neki. 1970–71-ben 7 Lyra füzet készült el. A más típusú megfigyeléseket pedig 1971.ben egy Albireo című, gépelt füzetben gyűjtötte össze. Ez volt a lap őse. Időközben a TIT-nél lehetőség nyílt egy klub megalapítására és az Albireo rendszeres, havi megjelentetésére. Az Albireo Amatőrcsillagász Klub 1971. június 1-én alakult meg 5 fővel. Az Albireo 1972-ben átkerült a Kilián György Ifjúsági és Úttörőházhoz, ahol nagyobb terjedelemben és szebb kivitelben készülhetett el. A Kiliánnál vált az Albireo a 70-es évek magyar amatőrcsillagászatának vezető kiadványává, nagyszerű megalapozójává és fejlesztőjévé.

Több, mint egy évtized nagyon hosszú idő, s Béla belefáradt a sok gépelésbe, a lap fűzésébe, postázásába. Hiszen az Albireo megjelentetése leginkább ezt a munkát jelentette, ami ugyancsak távol állt a csillagászattól. Az aktív szerkesztői munkától megválva az összegyűlt hatalmas észlelési anyag rendszerezését akarta elvégezni. Sajnos a szeme súlyosan megbetegedett, s ebből csak lassan lábalt ki. Ezért is ment 1987-ben idő előtt nyugdíjba. Az utolsó hónapokban bizakodva számolt be egészsége javulásáról. Terveit mégsem válthatta valóra. 1988. május 28-án éjszaka a szíve felmondta a szolgálatot.

Juhász Tibor